Több tízezer ember gyűlt össze a kolozsvári főtéren, hogy láthassa az István, a király rockoperát. Nem Alföldi Róbert, hanem Zsuráfszky Zoltán rendezésében. Az MNO-nak katartikus élményről számoltak be.
A videó TARTALMA: Ratkó József elmondja JÓ HAZÁT -- CZINE MIHÁLYNAK című versét, amely első alkalommal a Kossuth adón hangzott el 1989. április 9-én. A továbbiakban 60. születésnapja alkalmából beszél Czine Mihály saját munkásságáról Kulcsár Katalin szerkesztő-riporternek (Kossuth adó, 1989. április 11.), előadást tart nekünk Móricz Zsigmond HÉT KRAJCÁR-járól (Kossuth adó, 1963. május 16.), Kós Károly AZ ORSZÁGÉPÍTŐ-jéről (Kossuth adó, 1989. november 30.), Németh László SORSKÉRDÉSEK-jéről (Kossuth adó, 1990. január 4.), Veres Péterről (Petőfi adó, 1990. augusztus 28.), a 70 éves Illyés Gyuláról (Kossuth adó, 1972. november 14.), Nagy Lászlóról, az emberről (az "Inkarnáció ezüstben" című Nagy László-emlékülésen, a Petőfi Irodalmi Múzeum, 1995. április 12-én), és Sütő András A LŐTT LÁBÚ MADÁR NYOMÁBAN-járól (a Család archívumából)... A népdalok szerelmeseinek gyönyörűségére -- mintegy az élettől való jelképes búcsúzásként -- elénekli a KIÖNTÖTT A MAROS VIZE... kezdetű népdalt (a felvétel a család archívumából). A CD digitális utómunkálatait Zsidei János végezte. Közkinccsé tételét Végh Károlynak köszönheti, aki a Pro Literatura Alapítvány kiadásában 2002-ben Budapesten megjelent monográfiájához mellékelte. A videó címoldalán Andruskó Károly zentai festőművész linómetszete látható.
Videónk lehetővé teszi, hogy élőben hallgathassuk meg dr. Czine Mihály tanszékvezető egyetemi tanár előadásait, és élvezzük kivételes szépségű népdaléneklését. A képanyag átfogja a magyar irodalom utazó nagykövetének életét és munkásságát, szabadkai irodalmi estjeitől -- a Csépe-napokon magtartott előadásain át -- (otthonában tett látogatásunkon készített képanyaggal is gazdagítva) egészen haláláig. Fotók örökítik meg a posztumusz kapott Magyar Örökség Díj ünnepségét, amelyen még özvegye, Erzsébet (lányukkal, Borcsival) vette át a magas kitüntetést. Összeállításunk zárórészeként Erzsikétől búcsúzunk el örökre.
Tudományos kutató, író, irodalom- és színikritikus, publicista. Tanulmányait a bácstopolyai gimnáziumban, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán végezte kitűnő eredménnyel. 1974-ben magyartanári oklevelet, majd ugyanott 1977-ben bölcsészdoktori titulust szerzett. Disszertációjának témája a délvidéki magyar kritika története volt, doktori vizsgájának eredménye pedig summa cum laude. Ma a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Magyar Írószövetség, a Vajdasági Írók Egyesülete, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság,a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság és a vajdasági Független Újságíró Egyesület tagja. A Csépe-emlékbizottság sokéves elnöke és a Békésszentandrási Baráti Szövetség tiszteletbeli elnöke. A Magyarország újraalapításását megünneplő muhi Történelmi Nemzeti Zarándoknap mentora. Ópusztaszeren megválasztották a "II. Civil Honfoglalás - Civil Szerződés" kárpát-medencei nemzetközi civil találkozón a jelen levő vajdasági civil szervezetek vezérének. A svédországi HUNSOR magyar internetes újság vajdasági munkatársa. A szabadkai Üzenet folyóirat volt főszerkesztője és a vajdasági 7 Nap hetilap igazgató főszerkesztője.